A házasság bontása – válás

A Ptk. 4:20. § (1) bekezdése szerint a házasság két esetben szűnik meg: az egyik házastárs halálával, illetve válással (bírósági felbontás). Vagyis amennyiben a házastársak válni szeretnének, úgy mindenképpen bírósághoz kell fordulniuk.

A Ptk. 4:21. § (1) bekezdésének meghatározásában a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás. Tehát a feleség is és a férj is benyújthatja a bíróságra a válásra vonatkozó kereseti kérelmét, ha a házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.

A Ptk. 4:22 (2)-(3) bekezdései értelmében a bíróság a házasságot a körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik. Erre akkor van lehetőség, ha a házastársak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint – ez iránti igény esetén – a házastársi tartás kérdésében megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta. Ezt úgy értelmezhetjük, hogyha a házastársak minden szükséges kérdésben megállapodtak és közösen kérik a bíróságtól a házasságuk felbontását, akkor a bíróság a felek egyezségét elfogadja (perbeli egyezségüket jóváhagyta), és nem vizsgálja a körülményeket.

A bontóper (válóper) megindítása

A Ptk. 4:22. § rendelkezésének leírásában a házastársak a házassági bontóper megindítása előtt vagy a bontóper alatt – saját elhatározásukból vagy a bíróság kezdeményezésére – kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják. Ez mindaddig egy lehetőség, amivel a felek élhetnek, amíg a bíróság hivatalosan el nem rendeli. Ha a felek a közvetítői eljárás során közös nevezőre jutnak, kérhetik, hogy a megállapodásukat a bíróság elfogadja (perbeli egyezségbe foglalja). Az egyezség megkötésében rendkívüli nagy mértékben tud segíteni egy jogi képviselő bevonása.

A Ptk. 4:23. § (1) bekezdése szerint a házasság felbontása iránt a pert a házastársnak a másik házastárs ellen, személyesen kell megindítania. Ennek értelmében, amennyiben a feleség fordul bírósághoz, ő lesz a felperes és az alperes, azaz a férje ellen kell a kereseti kérelmét benyújtani, és fordítva.

A Ptk. 4:23. § (1) bekezdése kimondja, hogy a házasságot felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 454. § rendelkezése szerint a házassági bontóperre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. Így tehát, a feleségnek, vagy a férjnek ahhoz a bírósághoz kell a válásra és járulékai rendezésére vonatkozó kereseti kérelmét benyújtani, ami az utolsó közös lakhelyük szerint az illetékes.

A Pp. 462. § rendelkezése alapján a házastársak vagyoni viszonyaival összefüggő kereset (házassági vagyonjogi per) a házassági perrel nem kapcsolható össze. Eszerint, a válás után külön kereseti kérelmet kell vagy a volt feleségnek, vagy a volt férjnek benyújtania a bírósághoz, amennyiben a házastársi vagyon megosztásában vita van közöttük. Itt megjegyzendő, hogy ez párhuzamosan is elindítható, de mindenképpen külön eljárásban lehetséges csak.

A Pp. 475. § rendelkezése értelmében a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani.