A házassági vagyonjog

A Ptk. 4:34. § (1)-(2) bekezdései esetében a házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. Tehát főszabályként, a házastársak között vagyonközösség==törvényes vagyonjogi rendszer áll fenn, kivéve, ha ettől eltérő megállapodás jön létre közöttük.

A Ptk. 4:35. § (1) bekezdésében a törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell. Ez azt jelenti, hogyha a felek a házasságkötés előtt már együtt éltek, akkor az együttélés kezdetének napjától érvényes a vagyonjogi rendszer. Amennyiben a házasságkötés előtt a felek nem éltek életközösségben, úgy azt vélelmezzük, hogy a házasságkötésük után életközösségben élnek. A Ptk. 4:35. § (1) bekezdése szerint az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor.

A Ptk. 4:37. § (1)-(2)-(3)-(4) bekezdései szerint a házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – főszabály szerint – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

A Ptk. 4:38. § rendelkezései alapján a házastárs különvagyonához tartozik: a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy; a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás; a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat; a személyét ért sérelemért kapott juttatás; a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, az közös vagyon.
Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, 5 évi házassági életközösség után közös vagyonná válik.

A Ptk. 4:40. § rendelkezései értelmében főszabályként a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak. Illetve, a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó kötelezettség teljesítéséről azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a közös vagyonból történt.

A Ptk. 4:53. § rendelkezései szerint a vagyonközösség megszűnik, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják; ha a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy ha a házassági életközösség megszűnik.

A Ptk. 4:54. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróság a vagyonközösséget bármelyik házastárs kérelmére a házassági életközösség fennállása alatt indokolt esetben megszüntetheti. Ez azt jelenti, hogy a feleség, illetve a férj is jogosult kérni a bíróságtól (kereseti kérelemben) a közöttük fennálló vagyonközösség megszüntetését.

A Ptk. 4: 55. § rendelkezése kijelenti, ha a bíróság a vagyonközösséget megszünteti, a házastársak vagyoni viszonyaira az életközösség fennállása alatt a továbbiakban a vagyonelkülönítés szabályai az irányadók. Eszerint, hogyha a bíróság döntését követően, az életközösségük fennállása alatt a felek már nem „közös szerzők”.

A Ptk. 4:57. § rendelkezései szerint a vagyonközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. Ha a házasság a házastárs halálával szűnt meg, ez a jog az örököst is megilleti. Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingók megosztására, ha a megosztást végrehajtották. Ha a házastársak között nem jött létre szerződés a közös vagyon megosztása tárgyában, vagy az nem terjed ki a vagyonközösség megszűnéséhez kapcsolódó valamennyi igényre, a házastársi közös vagyon megosztását és a rendezetlenül maradt igények elbírálását a bíróságtól lehet kérni. Tehát, hogyha a felek másképp nem állapodtak meg, bírósághoz fordulhatnak.

A Ptk. 4:61. § (1) bekezdése értelmében annak meghatározásánál, hogy a vagyonmegosztás során egyes vagyontárgyak melyik házastárs tulajdonába kerüljenek, a bíróság elsősorban a házastársak egyező nyilatkozatát veszi figyelembe. Ez azt jelenti, hogy a felek megállapodása az elsődleges. Amennyiben a házastársak nem tudnak megegyezni, akkor helyettük a bíróság dönt.

A Ptk. 4:61. § (2)-(3)-(4) bekezdései kimondják, hogy az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak elsősorban az adott foglalkozást gyakorló, vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató házastársat illetik meg. Ha az egyik házastárs olyan gazdasági társaság tagja vagy részvényese, amelyben e házastárs vagyoni hozzájárulását a közös vagyonból biztosították, a bíróság a másik házastársnak – kérelmére – a társasági tagsági jogok átruházására vonatkozó szabályok szerint akkor juttathat a gazdasági társaságban vagyoni hányadot, ha részesedése a házastársi közös vagyonból a közös vagyoni hányad kiadására vonatkozó szabályok és a fentieket figyelembevételével más módon nem adható ki.
Ha a vagyontárgyat tartozás terheli, azt a házastársak egymás közti viszonyában az a házastárs viseli, aki a megosztást követően a vagyontárgy tulajdonosa lett.

A Ptk. 4:62. § rendelkezése alapján a vagyonközösség megszűnésekor meglévő különvagyont természetben kell kiadni, kivéve, ha az a vagyonok vegyülése folytán nem lehetséges vagy a szétválasztás a közös vagyon vagy a különvagyon jelentős értékcsökkenésével járna.

A Ptk. 4:76. § rendelkezése szerint a házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak.